….ami a(z újévi fogadalmak) mögött csendben meghúzódik. 

Az újév mindig a fogadalmakkal kezdődik. Ezeket meg is osztjuk családtagjainkkal, barátainkkal, majd nagy lendülettel neki is állunk ezek megvalósításának: Hogyan fogyjak le? Mit sportoljak, hogy gyorsan, de legkésőbb tavaszra, megszabaduljak a felesleges kilóimtól, hogy aztán majd újra boldog és elégedett lehessek? Trenírozzuk magunkat, hogy igen, kemény lesz, sokat kell nélkülözni, de megéri, mert jó formában leszünk és akkor az életet újra színesebbnek látjuk… És, ha magunkkal elégedettek vagyunk, másokat is könnyebben elfogadunk, szóval a kapcsolataink is javulhatnak. Ezek a fogadalmak a látványos, köztémának számító „nekibuzdulások” sokaságát gyarapítják évről-évre.

Van, akinek sikerül és van, akinek nem. Nem baj, majd jövőre újra lehet kezdeni. De szinte mindig a testünk az, amihez először nyúlunk, amikor változtatni akarunk. Egy fodrász, egy kozmetikus, egy személyi edző, egy fogyókúra, biztos tippek. Azt gondoljuk, ez a megoldás. Átmenetileg és rövidtávon lehetséges. Vajon hányan fogadják meg szilveszter éjjelén – amikor visszaszámlálunk, „három-kettő-egy” és elkezdődött egy újesztendő -, hogy „én idén változtatok a szemléletemen, gondolkodásomon, ahogy a világra tekintek, ahogy magamra tekintek”? Hogy higgyek magamban.

Az újévi elhatározások között csendben meghúzódó – sokszor csak vágy, fantázia szintjén maradó – fogadalmak közé tartozik az „álommunka” megtalálása.  Keresgélünk, nézelődünk, regisztrálunk. Időnként elmerészkedünk egészen önéletrajzunk és motivációs levelünk beküldéséig, aztán várjuk a lehetőséget: behívnak? Mire lesz elég az önéletrajzban szereplő tanulmányom, munkatapasztalatom, készségeim? Elég jó a képem? Majd amikor behívnak, jön a következő bizonytalanság: mit vegyek fel, hogy nézek ki, mit fognak gondolni rólam, hogy fogom bizonyítani a tudásomat, ami a munkához kell? Elég vagyok én ehhez? Szóval, hiszek én magamban? 

Nem kell azonnal fodrászhoz rohanni, vagy gyorsan lefogyni 3 kilót azon a héten és elkezdeni extra tanulmányokat 3 nap alatt, hogy biztosan jó válaszokat adjunk, a még nem is ismert kérdésekre, mert nem ezen múlik.  Marty Nemko író, coach, a Psychology Today-ben megjelent cikkében rendkívül egyszerűen és meggyőzően ad tanácsot, tippet azon álláskeresőknek, akik azt gondolják, kizárólag intelligencia és tapasztalat a jó állás kulcsa, pontosabban az ahhoz vezető út.

A Google HR vezetője, Laszlo Bock szerint a kognitív képességek (megismerő folyamatok, mint a figyelem, észlelés, érzékelés, képzelet, memória, gondolkodás) a második legjobb (az első a munka-feladat stimuláció) bejósló tényező, miszerint a jelentkező alkalmas lehet-e vagy sem, az adott állásra. Sajnos, a munkaadók többsége nem veszi figyelembe ezen képességeket, kognitív teszteket nagyon kevesen használnak, így aztán a jelentkezőknek más módon kell számot adniuk kiemelkedő képességeikről, melynek – véleményem szerint – sokan vannak birtokában, anélkül, hogy tudnának róla, vagy valaha sikerült volna mindezt megmutatniuk.

Íme, néhány taktika, technika, ami segíthet meggyőzni a munkaadót és ezzel együtt saját magunkat is az alkalmasságunkról:

Elhatározás, bátorság. Ne becsülje túl az álláshirdetésben elvárásként jelölt munkatapasztalat jelentőségét. Némely munkaadó ragaszkodik hozzá, némely nem: példaként említendő Laszlo Bock, aki szerint bátran jelentkezni kell az áhított állásra, majd alkalmazni a többi lépést.

Hátsó ajtó használata. Számos álláskereső „elvérzik”, amikor megpróbálja használni kapcsolatait, eljuttatja önéletrajzát egy cégen belüli ismerősével egy olyan munka megszerzésére, ami nem volt meghirdetve. A hátsó ajtó használata nem ezt jelenti, sokkal inkább egy rafináltabb bejutást azon keresztül: ez a Call-Email-Call módszer, vagyis hívás-emailezés-hívás. Hívja fel a munkaadót, a felvételért felelős személyt, majd röviden, lényegre törően mondja el, ki Ön, miért Ön alkalmas az állásra, vagyis, mik az erősségei. Majd mindezt erősítse meg írásban. Pár nappal később telefonáljon újra és kövesse nyomon, mit ért el.

Munka ajánlat, minta küldése. Az igazán elhivatott, ambiciózus álláskeresők elég bölcsek ahhoz, hogy küldjenek leendő munkájukról, feladataikról ajánlatot, egyfajta víziót: Ön mit tenne, hogyan fejlesztene, milyen ötletei vannak az innovációra, stb. Egy stratégiai terv, javítási javaslat, termékötlet, vagy egy rövid prezentáció lenyűgözheti a munkaadót, akár meg van hirdetve az állás, akár nincs. Felhívni a figyelmet, ez a jelszó.

PAR történetek bevetése. Legyen szó motivációs levélről, önéletrajzról vagy interjúról, használjon ún. PAR sztorikat: Problem (probléma), amivel korábban szembekerült; Approach (megoldási terv), amit alkalmazott; positive Result (pozitív eredmény), mely megmutatja, milyen találékony, kitartó, megoldás orientált Ön.

Megoldási javaslatok használata…taktikusan. Kérdezzen rá nyugodtan, vannak-e nehézségek vagy kihívások a vállalat életében. Nyilván, minden cég szembenéz kihívásokkal, azonban egy állásinterjún viszonylag általános problémákat fognak említeni vagy, az adott munkaterületre vonatkozó aktuális feladatot fogják felhozni (kíváncsian várva a reakciót). Tegyen javaslatot, mondja el véleményét az említett problémával kapcsolatos ismereteinek megfelelően. Később, otthon még reflektálhat ezzel kapcsolatban írásban, vagy amennyiben hiányosak voltak ismeretei az említett területen, szintén írásban megmutathatja, hogy utána nézett a témának, érdeklődött a téma iránt. Vigyázat, kerülje az önelégültség látszatát, mindig visszafogottan, a megfelelő alázattal tegyen javaslatot.

Forrás: https://www.psychologytoday.com/blog/how-do-life/201801/five-tips-smart-job-seekers