Szokatlan megközelítés, mely arra ösztönöz bennünket, hogyan próbáljunk kiszállni a mókuskerékből: 

Hetente 2 nap jár az agynak, hogy  pihenjen, lélegzethez jusson , majd „újrabootoljon

A koplalás szinte mindenki számára ismerős, ha a bevitt étel mennyiségére gondolunk (bár ebben az esetben a mennyiség szó igen csak illúziót keltő). De mi a helyzet, ha arról van szó, hogy „koplaltassuk” elménket minden héten két napon át?

Egy nemrég készült felmérés eredményei szerint – a világ 134 országából összesen 18 ezer ember vett részt benne – a válaszadók közel 70%-a gondolja úgy, hogy sokkal több pihenésre lenne szükségünk. Azok az emberek, akik nem szánnak elegendő időt a pihenésre, sokkal kevésbé értékelik jónak általános közérzetüket, mint akik figyelnek a feltöltődésre. A megoldásról persze könnyebb beszélni, mint tenni érte, illetve semmit nem tenni ugyanolyan káros, mint túlzásokba esni; ugyanis elménk „vadássza” az iinformációt és a stimulálást, miközben elvárja, hogy a bejutott adathalmaz, tudás a legjobban hasznosuljon.

Az 5:2 elme diéta nem azt jelenti, hogy üljünk két napon keresztül a kanapén és „bambuljunk” – bár időnként ez sem kizárt és vágyunk is rá – sokkal inkább hirdeti a „káros lelki kalóriák” kizárását, melyek egyébként elárasztanak bennünket nap, mint nap, amelyek aggódóvá, nyugtalanná tesznek bennünket, szorongást keltenek vagy akár érdektelenné, unalmassá tehetik napjainkat. Ha folyton arra gondolunk, mi vár ránk holnap vagy a jövő héten a munkahelyen, az iskolában vagy azon rágódunk, milyen atrocitások, bunkó magatartás elszenvedői voltunk a buszon vagy a boltban, vagy az irodábanvég, akkor állandó stresszben tartjuk szervezetünket, ami megbetegít.

Íme dr. Meg Arroll, angol pszichológus heti receptjéből a HÉTFŐ:

A hét első napja igen nehéz mindenki számára. Ha az első, ami eszünkbe jut, hogy Oh, ne! Hétfő van, mennyi dolgom lesz! akkor ez fogja meghatározni, milyen napunk lesz. Ha ehelyett azt gondoljuk, hogy Hétfő van? Egy új nap, új lehetőséggel. És este végre megint torna, futás vagy jóga stb., akkor sokkal pozitívabb hangulatban tesszük meg az első lépéseket a hét első napja felé. Ez nem jelenti azt, hogy nem érhet semmi rossz, de tény, hogy megelőzhető az első napi lelki kimerültség, ha gondolkodásunkat pozitív irányba terelgetjük.

A KEDD ellenszere

A London School of Economics által végzett felmérés szerint a kedd a hét legrosszabb napja. Hosszú és megterhelő. Legalább is így érezzük. Hogy sikeresen abszolváljuk ezt a napot, hagyjunk az elménknek időt, hogy leeresszen, tisztuljon, egyszerűen engedjük magunknak némi ábrándozást. Persze, ez a napi őrületre gondolva mindjárt fintorgást vált ki: de itt nem arról van szó, hogy feldobjuk a lábunkat és aznapra már off üzemmódra kapcsolunk. Csak időnként hagyjuk a figyelmünket elsodródni, kicsit kalandozni, picit jobb dolgokra gondolva töltődni. Ehhez, nyilván, a csend passzol, de mivel nem mehetünk el csak úgy a munkahelyünkről, egy rövid séta a büfébe, a teakonyhába vagy az udvarra, vagy akár egy fejhallgató használata segíthet kívül maradni a negatív impulzusokon.

Ha például azt vesszük észre, hogy gondolataink akörül forognak, hogy vehetünk revansot az exünkön, tereljük vissza figyelmünket valamilyen kellemes témára, de mindenképp maradjunk a realitás talaján ábrándozás címszó alatt: mezítláb futni a füvön, találkozni egy rég látott ismerőssel, vagy baráttal, családtaggal, írni egy blogot, naplót vagy bármit, amire régen vágyunk, stb. … de semmiképp ne üres, elérhetetlen vágyálmokkal terheljük magunkat. Ez a fajta megközelítés motivációs energiákat  mozgósít, izgatott várakozással tölthet el a hamarosan ránk váró tevékenységgel kapcsolatban, és jobb lesz a hangulatunk is.

SZERDA nosztalgikus hangulatban

A hétköznapok csúcsa vagy púpja? Nézőpont kérdése. Mindenesetre erre a napra agyunk újra „huzalozása” javasolt azáltal, hogy keresünk emlékeink között olyan képeket, eseményeket, melyektől kellemesen nosztalgikus hangulatba kerülünk. Kutatási eredmények által igazolt, hogy a nosztalgiázás erősíti szociális kapcsolatainkat, növeli öntudatosságunkat, pozitív irányba mozdítja, ahogy magunkra tekintünk, amilyennek saját magunkat látjuk és jó hangulattal tölt el. Megnézni kedvenc filmünket sok év után újra, vagy visszamenni a könyvtárba és kikölcsönözni gyerekkori kedvenc könyvünket, azaz rákanyarodni az emlékek ösvényére és garantált a bizsergés. A másik lehetőség, hogy keresünk olyan elfoglaltságot, aktivitást, ami élmény teli, mókás, aktivizál: ez lehet a barátokkal közös bowling, csapatsport, társasozás munka után, de a szerda kiváló nap egy randevúra is és nem feltétlenül új partnerrel:  randevú a feleségemmel vagy férjemmel, csakúgy mint régen.

CSÜTÖRTÖK, semmi extra, mégis

Készítsünk egy fotót, de ne szelfit! Egyszerű, eredeti kép legyen egy tárgyról vagy eszközről, amit minden nap látunk, ami a környezetünkben van: egy kedvenc fotel, kávés bögre, vagy a szokásos buszmegálló. Semmi extra, mégis, minden nap az életünk része. FIGYELJÜK MEG APRÓLÉKOSAN A SZÍNEIT, FORMÁJÁT. Látunk bármi meglepőt, furcsát, szokatlant rajta? Készítsünk másik szögből is képet és figyeljünk tovább. Koncentrálni ily módon egy hétköznapi tárgyra egyáltalán nem hétköznapi dolog. Fura. Miért tennénk? Mi ebben a jó? Az elménk dolgozik, lefoglalja magát, a jelenben van, mélyen és teljesen. Azaz kizárja a negatív kalóriákat. Picit olyan, mint amikor kapcsolatainkról készítünk felvételt, majd nézegetjük, vizsgálgatjuk, értékeljük. Csak ne felejtsünk el másik szögből is fotózni!

PÉNTEK, mesés gyarlóság a neved

Megszámlálhatatlan negatív kalóriát termelünk, csak hogy állandóan tökéleteset teljesítsünk, de emberi sajátosságunk, hogy hibázunk. Ha el tudnánk engedni azt az ideát, hogy makulátlannak kell lennünk, megszabadulhatnánk a kimerítő és rendkívül fárasztó elvárásoktól, amiket igazából csak magunkkal szemben állítunk fel, hogy tökéletesek legyünk, hogy ne hibázzunk. Vagyis: hajrá gyarlóság, hajrá bénázás. Hibáink, hiányosságaink tesznek minket egyedivé, ami pedig jóindulatú figyelmet kíván. S ha elfogadjuk a másikat is olyannak, amilyen, szőröstől , bőröstől, erősödhetnek  szociális kapcsolataink, ami kifejezetten jótékony hatással bír egészségi állapotunkra.

Ezt a fajta kapcsolódási és érzelmi-profit orientált igényt kielégíthetjük egy egyszerű és őszinte – de semmiképp nem valami bókvadászat címen indított- poszttal a Facebookon vagy Instagramon, vagy felhívhatjuk egy ismerősünket, akinek mindig a legjobb arcunkat mutatjuk, bevallva, hogy van bizony rosszabb is. Micsoda megkönnyebbülés! Szóval hátradőlni, vállakat leengedni, mély lélegzet és hagyni magunkat lelazulni, sodródni, csak lenni.

SZOMBAT, a piac nap

Elme diéta 1. nap

A diéta első napján hasznos lehet alkalmazni néhány technikát a heti menüből, majd használjunk valami még különlegesebbet. Az 5:2 diéta napjainak elsődleges célja, hogy teljes mértékben a pozitív gondolatokra és impulzusokra koncentráljunk, amelyekben hagyjuk magunkat fürdőzni. Ma nem kell korán kelni, nem kell időre beérni, nincsenek határidők és undok munkatársak.

Amit mára ajánlunk, hogy tanítsunk meg valakinek valamit. Erre legalkalmasabb egy családtag vagy barát, de jól jöhet egy jó szomszéd is. Amikor átadunk valamilyen készséget, nem csak, hogy  mi magunk is előhívjuk a már megszerzett tudást, de  képesek vagyunk jól közvetíteni is, mely által verbális és nonverbális visszacsatolásokat kapunk  tanítványainktól. Az ehhez hasonló interakciók fejlesztik a koncentrációs képességeket, mint ahogy  az empátiát és emberi kapcsolatainkat is.

Végül, kívül tartják gondolatainkon a negatív kalóriákat, amelyek ellenkező esetben biztosan támadásokat indítanának ellenünk: Mikor keljek, hogy legyen még friss pékáru, mit kell főznöm, hány mosás fér bele, uhhh, mennyi vasalni való van még múlt hétről, stb. Ne tegyük! Ne legyünk szokásaink és kényszerképzeteink rabjai. Tanuljunk és tanítsunk meg nyugodtan meginni a reggeli kávét, megreggelizni és elindulni felfedezni a már leböngészett választékot.

VASÁRNAP, az erőpróba

Elme diéta 2. nap

A 7. napon csináljunk valami olyat, amit nem tennénk, mert tartunk tőle, megrémít, rossz érzéssel tölt el,vagy egyszerűen nem tartozik kedvenc elfoglaltságaink közé. Ma fontos, hogy kibillenjünk komfort zónánkból. Eleanor Roosevelt szavaival élve: „Tedd meg, amiről azt gondolod, nem vagy képes rá!” Nem kell óriási kihívásokban gondolkodni. Elegendő, ha csak megkóstolunk valamit, amiről korábban azt mondtuk Soha! vagy kipróbáljuk a közelünkben elérhető extrém sportok egyikét (és itt sem a mélytengeri merülésre kell gondolni), de választhatunk mára olyan ruhát, frizurát, amiről azt gondoljuk, nem a mi stílusunk.

Hogy kinek pontosan mi jelent a komfortzónájának elhagyását, és ki mennyit bír, azt az egyénre bízzuk. Csak próbáljuk ki, mert tenni valami szokatlant, nem rutinszerűt, segít magára az eseményre koncentrálni, és így a negatív gondolatok nem kapnak helyet. Azon túl, pedig, hogy valami új vagy újszerű került a napunkba, érezhetjük annak pozitív hatásait is, miszerint nem vagyunk túl öregek ahhoz, hogy tanuljunk, kipróbáljunk valami újat.

Az 5:2 elme diéta lényege, hogy 5 napon keresztül apró és kellemes tevékenységekkel próbáljunk megszabadulni a negatív gondolatoktól, 2 napot pedig szánjunk arra, hogy tudatosan figyelünk valamilyen feladatra, tevékenységre, amit végzünk. Ezek a technikák megtanítanak bennünket ellazulni a hétköznapokban, továbbá segítenek, hogy figyelmünk, gondolataink koncentráltabbak legyenek, ezáltal kevésbé terelődjenek el. Természetesen, a napi tevékenységek felcserélhetőek, hisz nem mindenkinek pihenőnap a szombat vagy akár a vasárnap, a lényeg, hogy alkalmazzuk ezeket a technikákat, amikor csak lehet.

Utóirat: a teljes cikk megtalálható eredeti nyelven a Psychologies Magazine Summer 2017 kiadásában. Szeretném megjegyezni, hogy a cikk írója brit, más kultúra és szokások szerint él, ezért időnként helyet kaptak a cikkekben saját gondolatok és „magyarosított” javaslatok.